A design érzékelése látásunk nélkül. Anyagok, formai és ergonómiai kialakítások megértése pusztán tapintással. Bútorok által keltett érzetek és észlelések vaksötétben. A bizalom azonnali és feltétel nélküli bekapcsolása, amikor valaki megfogja a kezedet és vezet a fekete ürességben. Ebben a különleges és komplex élményben lehetett része annak, aki szeptemberben ellátogatott Müller Kinga bútor-, és enteriőrtervező által összeállított tárlatra a Design Hét 2016 alatt. A TOUCH kiállítás nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megismertesse néhány hazai tervező székét egy kivilágítatlan pincehelyiségben, bekötött szemmel, látássérült vezetők segítségével. A kiállított tárgyak között voltak fejlesztés alatt álló és végleges darabok is, így a mi Hashtag székünk is, ami egy jó ideje fix termékként szerepel a palettánkon. Ellenben annyi kritikát és véleményt kaptunk a részvevőktől, hogy nagyon úgy néz ki, egy sor fejlesztés áll előttünk is.
Fotó: www.feszekreszek.hu – Hashtag szék
„Ne csak vizuálisan fogyasszunk!” Mondja a TOUCH ülőbútor kiállítás megálmodója és kurátora, amikor a koncepció megszületéséről kérdezem. Az ötlet akkor fogant meg, amikor Kinga elkezdett gondolkodni a Design Hét 1016-os témáján, ami az „anatómia” volt. Mivel bútortervezőként pedig abszolút bútor-fókuszú a gondolkodása, ezért a téma szépen lassan terelte a felismerés felé, miszerint sokszor nem a kényelem, hanem a forma és a látvány alapján ítélünk meg design tárgyakat, azon belül is a szék tárgycsoportot. „Ahhoz, hogy ne a látvány alapján ítéljük meg ezeket a bútordarabokat, »el kéne venni« a látással történő érzékelés lehetőségét egy időre, tehát sötétben lehetne legjobban »másképp« bemutatni a székeket megtapogatva, kipróbálva őket.” Gondolta Kinga.
Fotó: www.feszekreszek.hu – Hashtag szék
Nem kellett sokat gondolkodni, hogy ki nyújthatná a legprofibb segítséget egy ilyen kiállításon a tárlatvezetéshez. A Kézzelfogható Alapítvány ugyanis évek óta szervezi meg újra és újra tapintható kiállítás sorozatát az ország különböző pontjain. A vándorkiállítások lehetőséget adnak látássérült tagjaik számára, hogy vezetőként segítsék mind a vak, mind pedig a látó résztvevőket a kiállítási tárgyak között, így a TOUCH kiállításon már egy profi csapat segítette az újszerű élmények megtapasztalását. Kétfős csapatokban léptünk be a Brody Studios egyik alagsori, koromsötét termébe, egy-egy oldalról karonfogva vezetőnket. Utána bent, szó szerint guide-unk kezébe kellett adnunk bizalmunkat, mert legalapvetőbb érzékszervünk kikapcsolása hirtelen egy nagyon új helyzetet teremtett.
Fotó: www.feszekreszek.hu – Hashtag szék
Személy szerint, ha nem tudtam volna vezetőm, Marcsi karjába csimpaszkodni és néha megfogni a kezét, óriási bajban lettem volna. Ugyanis az első dolog, ami hideg vizes zuhanyként esik ilyenkor az emberre az az, hogy teljesen felborul a térérzékelése. Nem csak én, hanem a visszajelzések szerint majdnem minden látogató torzítva, sokkal kisebbnek, vagy épp nagyobbnak érzékelte a teret, mint amilyen az valójában volt. Folyamatosan attól féltem, hogy beverem a fejemet valamibe, hiába mondták a guide-ok, hogy nyújtsuk ki a kezünket és lendítsük körbe, ha nem hiszünk neki. (Óriási volt a belmagasság valójában.) Igazából én hittem nekik, csak a testem nem engedelmeskedett, legalább 5-10 perc kellett és Marcsi páratlan humorérzéke, valamint türelme ahhoz, hogy végre fel tudjak egyenesedni és ne húzogassam állandóan a nyakamat. Ugyanez történt a lépéseimmel. Állandóan attól féltem, hogy a következő lépésnél lezuhanok és nagyon sokáig csak tyúklépésben tudtam araszolni, még úgy is, hogy tudtam, vezetőmre akár az életemet is rábízhatnám és el is hittem neki, hogy akadálytalanul haladhatok, de a lábaim valahogy mégsem engedelmeskedtek.
Fotó: www.feszekreszek.hu – Hashtag szék
Szerencsére segítőink hamar megnyugtattak mindenkit és néhány perc után egy elképesztően jó hangulatú tapogatózás vette kezdetét sok-sok nevetéssel és izgalmas felismeréssel. Érdekes például, hogy az ember ilyenkor kíméletlenül kritikus lesz és élesen nyilvánít véleményt. Valószínűleg pont azért, mert élesen kapja ilyenkor agyunk azokat az érzeteket, amiket ergonómiailag néznünk, pontosabban érzékelnünk kéne egy ülőbútornál, mint amikor a látás is „bezevar”. Sokkal markánsabban érezzük, ha egy használati tárgy valahol vág, nyom, vagy szorít. Úgy éreztem, két tenyerem is hirtelen szuper intenzíven érzékelt mindent és ordított a különbség egy alaposabb és egy felületesebb csiszolás között a fa székek esetében. A textileknél volt olyan anyag, amihez alig mertem hozzányúlni, mert attól féltem, hogy megharap és volt olyan is, amit tapintásra teljesen más anyagnak képzeltem, mint ami a valóságban volt.
Fotó: www.feszekreszek.hu – Hashtag szék
Ugyanis a pontot az i-re az tette fel, hogy miután mindent megtapogattunk, megismertünk, felkapcsolódtak a lámpák, levettük a szemkötőt és megnézhettük, hogy hogyan is néznek ki a bútorok „valójában”. Sokakkal előfordult az, hogy egy darabra sötétben azt hitte, hogy nagy kedvenc lehetne, világosban viszont már úgy ítélte meg, hogy biztos nem vinné haza.
Fotó: www.feszekreszek.hu – Hashtag szék
Nagy meglepetésünkre a Hashtag széknél viszonylag sokan kitapogatták, hogy egy logikai játékhoz hasonlóan össze és szét lehet szedni a darabot. Olyan, mint egy bonyolultabb és nagyobb Kinder tojás figura, hiszen itt sem alkalmaztunk csavarokat és az elemeket itt is a csapolások, valamint azok logikus egymásba illesztése tartja össze. A környezetbarát tervezés soha nem könnyű, miközben az adott bútornak funkcionálisnak, ergonómiai kialakításában tökéletesnek és nem utolsó sorban dizájnosnak kell lennie. A mi felfogásunkban a jó design nem hivalkodó, és mint szó, nem feltétlenül extravaganciát hordoz magában. Magyarországon is sok szakértő dolgozik azért, hogy a „design” olyan hozzáadott értéket jelentsen mindenki számára, amiben benne van az is, hogy nagyon sokat gondolkodtak a létrehozásán. Ezt hangoztatta Osvárt Judit, a Design Hét projektvezetője is.
Fotó: www.feszekreszek.hu – Hashtag szék
A TOUCH kiállítás célja az volt, hogy együtt átértékeljük a tárgyak megtapasztalása révén a „kényelmes” és „formás” fogalmakat, magasabb szintre emeljük az érzékelést és összegyűjtsük, mi mindent rejt számunkra egy jól megtervezett tárgy. Egy jókora ergonómiai és designelméleti tapogatózás volt, amit mindenkinek csak ajánlani tudunk, ha 2017-ben ismét megrendezésre kerül. Reméljük, mi akkor is ott leszünk!